Szakképzési kedvezmény változás 2021.07-től

Változott a szakképzési hozzájárulás kedvezmény érvényesítésének szabálya 2021. július 1-jétől.

Ez egy NAV-tól - 2021.10.06-án - kapott válaszlevél, amely próbálja elmagyarazni a kedvezmény érvényesítéssnek szabályait:

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.) 105. § (3) bekezdése kimondja, hogy „Nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem terheli.”

2021. július 1-jétől az Szkt. 107. §-a kiegészült a (3b) és (4) bekezdésekkel, melyek szerint:
„(3b) Ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet a szociális hozzájárulási adó tekintetében kedvezmény illeti meg, a bruttó kötelezettség csökkenthető
a) a szociális hozzájárulási adó kedvezményalapja után másfél százalékkal, vagy
b) - ha szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az adómérték ötven százalékával kell megállapítani - a szociális hozzájárulási adó kedvezményalapja után hetvenöt század százalékkal
megállapított összeggel.

(4) Az e § szerinti adókedvezményt az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel az Nftv. szerinti együttműködési megállapodást kötött. (…)”

Az Szkt. 2021. június 30-ig hatályban volt 105. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján, ha 2021. első félévében a kötelezett a 15,5 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény alapjaként havonta figyelembe vehető munkabér összegénél több jövedelmet juttatott a magánszemélynek, és emellett tanulót nem foglalkoztatott, akkor a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető adókedvezmény alapjaként havonta figyelembe vehető munkabér összege után nem keletkezett szakképzési hozzájárulás kötelezettsége.

Az Szkt. 128. § (5a) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy a szakképzési hozzájárulásnak az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított szabályait a 2021. adóévre is alkalmazni kell. Nem kell azonban megfizetni a szakképzési hozzájárulásnak a 2021. január 1-jétől a Módtv. hatálybalépéséig terjedő időszakra vonatkozóan azt a részét, amely a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet a Módtv. alapján terheli.

Ennek megfelelően a kötelezettnek „pótlólagos” bevallási kötelezettsége keletkezik, így az éves elszámoló bevallásban a szakképzési hozzájárulás alapját meg kell emelnie a 2021. első félévére eső – az előleg bevallásokban nem szereplő – szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény alapjával (a bevallás 2108A-01-02-es lapjának 30. sora), fizetési kötelezettség azonban emiatt nem terheli (2108A-01-02-es lapjának 43. sor).

Az az adózó, aki 2021. első félévében úgy értelmezte az Szkt. 105. § (3) bekezdését, hogy nem csökkentheti a szakképzési hozzájárulás alapját a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény alapjával – mert az általa kifizetett havi munkabér meghaladta a 15,5 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény alapjaként figyelembe vehető összeget –, utólag ezt a csökkentést kizárólag az előleg bevallások önellenőrzésével teheti meg. Az éves elszámoló bevallásban erre nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy az éves elszámoló bevallást már a 2021. július 1-jén hatályba lépett rendelkezéseknek megfelelően kell elkészíteni.

Ez azt jelenti, hogy első lépésként az előleg bevallásokat kell önellenőrzéssel módosítani (szakképzési hozzájárulás alapjának csökkentése a 30. sorban). Ezt követően pedig az Szkt. 128. § (5a) bekezdésének megfelelően az éves elszámoló bevallásban az első félévre eső szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény alapját is szerepeltetni kell (30. sor), de az arra jutó szakképzési hozzájárulást nem kell megfizetni (43. sor).

Bár az Szkt. 105. § (3) bekezdése lényegét tekintve a módosítást követően nem változott, azonban a módosítás következtében az Szkt. 107. § (3b) bekezdés a) pontja lefedi azt az esetkört, amire az első félévben az Szkt. 105. § (3) bekezdését alkalmazni lehetett. Miután az Szkt. 107. § (3b) bekezdés a) pontja speciális szabályként kifejezetten nevesíti azt az esetet, amikor a kötelezett a bruttó kötelezettségét a 15,5 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény miatt csökkentheti, így ezen speciális szabály miatt  erre az esetre az Szkt. 105. § (3) bekezdése, mint általános szabály már nem alkalmazható.

Az Szkt. 128. § (5a) bekezdése alapján a 2021. évi szakképzési hozzájárulást az egész évre azonosan kell megállapítani – kivéve a 107. § (3a) bekezdését –, ezért az első félév vonatkozásában is a 107. § (3b) bekezdés alapján kell megállapítani az adókötelezettséget akkor, ha a kötelezett a munkavállalónak havonta a 15,5 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény alapjaként figyelembe vehető munkabérnél több jövedelmet juttatott. 2021. július 1-jétől ez egyben azt is jelenti, hogy ha a kötelezett ugyanezen időszakban nem képezett tanulót (hallgatót), akkor kedvezmény nem érvényesíthető.

Abban az esetben, ha a kötelezett nem juttat több jövedelmet a magánszemélynek, mint a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény alapjaként havonta figyelembe vehető munkabér összege, akkor továbbra is az Szkt. 105. § (3) bekezdése alkalmazandó. Az Szkt. 107. § (3b) bekezdése ekkor azért nem merül fel, mint speciális szabály, mert az ilyen összegű munkabér kifizetése után a kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás tekintetében egyáltalán nem keletkezik bruttó kötelezettsége. Az Szkt. 105. § (3) bekezdése alkalmazásának továbbra sem feltétele, hogy a kötelezett szakképzési munkaszerződés, hallgatói munkaszerződés, együttműködési megállapodás alapján képzést folytasson.

Ha pedig a kötelezett 2021. első félévben képezett tanulót, és emellett nem csökkentette a szakképzési hozzájárulás alapját az Szkt. 105. § (3) bekezdés alapján azon munkavállalókra tekintettel, akiknek havi bére meghaladta a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény alapjaként figyelembe vehető munkabér összegét, akkor az adókedvezményt az előleg bevallások önellenőrzésével, vagy az éves elszámolásban a bevallás 2108A-01-02-es lapjának 40. sora kitöltésével tudja érvényesíteni.